11 - 12. fejezet

Tizenegyedik fejezet

Evie

Fordította: Shyra

A számon vannak az ajkai, arca durva borostája karistolja a bőrömet. Az íze egyszerre bűnös és mennyei. A bőröm felforrósodik ettől az ellentmondástól. Az érzés, ami átjár, olyan lehet, mint amit Éva is érezhetett, amikor leszedte a fényes, piros almát a fáról és fogait a kísértés húsába mélyesztette. A bűn íze, valami tiltott íze – különbözik minden mástól ezen a világon. Ezra maga a bűn, ugyanakkor ő a megbocsájttatás is, és ha eszek a húsából, a pokolban fogok égni. Nem kellene, hogy ez tetsszen, Evelyn. De tetszik. Nem kellene, de nem tudok ezen segíteni, így a fogaimat a tiltott gyümölcsbe mélyesztem. Ezra nyakába mélyesztem a körmöm, erősen karmolom a vastag haján át, ahogy szája az enyémre préselődik. A testem hozzányomom. A szájába nyögök. Mondhatja, hogy sérült vagyok, de akar engem. Ő akar engem, én pedig elcsábítom. Rá fogom kényszeríteni, hogy vétkezzen, így ő lesz az én bűnösöm. Hagyom, hogy elvezessen az ördöghöz, aztán megölöm őt.

A szívem dübörög, a démonom üvölt a fejemben. Evelyn, nem azért teszed ezt, hogy felhasználd őt. Azért teszed ezt, mert azt akarod, hogy ő használjon téged, te nyomorult kis gyilkos.

Nem! Meg kell találnom azt az embert, aki megölte a testvéremet, elvágni a torkát, és nézni, ahogy az utolsó csepp vér is kifolyik a szánalmas testéből, és az egyetlen módja annak, hogy ezt elérjem, ha Ezrát közel tartom magamhoz. Ezért húzom keményebben a testemhez, ezért markolom a kemény izmait. Tudnia kell, hogy ki ölte meg a nővéremet. Kell, hogy legyen valami ötlete erre, és ezért szükségem van arra, hogy Ezra szeressen engem. Muszáj, hogy térdre kényszerítsem magam előtt. A szex hatalom, de a szerelem kárhozatra ítél, és ezért van szükség arra, hogy belém szeressen, hogy bármit megtegyen értem, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy feláldozza saját magát.

Az ujjai egy fájó szorításban az államba mélyednek, ahogy birtokba veszi az ajkamat. A nyelve megrohamoz, majd az alsó ajkamba harap, elég erősen ahhoz, hogy kiserkenjen a vér. És épp, amikor az ördög ajtaján kopogtatok, ellök magától.

Hátratántorodom, és a fájó állkapcsom fogom.

Ezra sötét, lélektelen szemei rám néznek, ahogy megtörli a száját. Ő bűnös. Egy mocskos, züllött vétkes, és mégis látom, hogy ítélkezik felettem. Megfordul és egy szó nélkül elmegy. Az ajtó becsapódik, mely visszhangzik a csendes szobában. Hullámzó mellkassal bámulok az ajtóra. Ökölbe szorítom az kezem, az ujjaim a bőrömbe vájnak. Mérges és összezavarodott vagyok. Néhány perc után rájövök, hogy nem jön vissza, szóval úgy döntök, hogy távozom. Ahogy megkerülöm a sarkot, látom, hogy Ezra irodája ajtajának támaszkodik. Ítélkező pillantása belém fúródik, ahogy eltűnök lefelé menet a lépcsőn. 

Gondolatok kuszasága örvénylik az elmémben. Fel akarok üvölteni. Sikítani akarok, de nem tehetem, mert emberek vesznek körül a metrón. Ahogy a lakásomhoz érek, becsapom az ajtót és üvöltök, mert még mindig érzem a farka ízét a számban.

A hátam tűzben ég, ahogy a lelkem is. Szégyellem, hogy hagytam, hogy ezt tegye velem, én akarok lenni az a vörös hajú a túl szűk fehér ruhában. Érezni akartam a romlottságát, ahogy a bőr az enyémhez simul, aztán azt is, ahogy kiveri belőlem a bűn minden sejtjét. És ez bűn. Egy nagyon ördögi bűn. Élveztem, ahogy a számba véve érezte magát, ahogy hajamba markolva összekócolta azt. Ő az ördög, a maga brutális és nyers szépségében, aki az ártatlanokat kísértésbe viszi. Evelyn, ő a kígyó feje. Vágd le a fejet, és a test meghal. A démon üvölt bennem, és nem tudom kizárni. Használd arra, hogy megtaláld a gonoszt, majd öld meg őt. És meg fogom ölni őt.

A hálószobámba megyek, és azonnal megszabadulok az alsóneműmtől. A szoba túl felén lévő tükörbe nézek. A vörös rúzs elkenődött az arcomon, a hajam zilált. Az emlékkép, ahogy a farkát a számba tolja, a fejembe kúszik. Becsukom a szemem, és csak őt látom. Azokat a sötét szemeket, a széles vállait. Az ördög, Evelyn. Térdre esek, és a lepedőbe temetem az arcom. Ezra megfertőzte az elmémet, megzavarta az ítélőképességem, noha tudom, hogy minden pórusából árad a gonosz, mégis azt szeretném, hogy jó legyen. Ha ő gonosz, bűnös akarok lenni – Evelyn, a pokolban fogsz égni. Néha azt kívánom, bár így lenne. Egész életemben a bűnbocsánatra törekedtem, habár tudom, hogy sosem leszek teljesen megtisztult. Ezra kurvának nevezett, és ettől mocskosnak érzem magam. Azt akarom, hogy azt gondolja, tiszta vagyok. Érzem, hogy könnyekkel telik meg a szemem, de harcolok velük, mert nem akarok sírni. Soha.

Előveszem az áhítatos könyvem a matrac alól, és visszaülök a sarkamra. Veszek egy tollat, és a könyv utolsó oldalára lapozok. Zihálva lefirkálom Ezra James nevét a lapra. Bámulok a névre, és még akkor is, ha gyönyörűen hangzik a neve, gyűlölöm őt.

– Ezra James – suttogom a nevét, mint egy imát, mielőtt bezárom a könyvet.

*****

Ezra akart engem. Tudom, hogy így van, és így értelmet nyer az, hogy követem őt. De az elmúlt két nap során rájöttem, hogy a vörös hajút jobban akarja. Figyeltem, ahogy dugja őt. Megállás nélkül. Láttam a kipirult arcát és mellkasát, ahogy kifulladva elhagyta a lakását, miközben el volt vesztődbe a megbocsájtás édes mámorában. Kell, hogy úgy akarjon engem, ahogy őt akarja, ezért is állok éppen a lakása közepén.

A helynek rózsa és magnólia illata van. Virágos, szép, nőies. Vintázs Vogue poszterekkel dekorálták a falakat, és margaréták álltak a vázákban. Ő egy olyan könnyelmű nő, aki bárkinek, aki meg akarja kapni őt, szétteszi a lábát. Az élete valószínűleg tökéletes. Gyűlölöm, mert az én életem nem olyan. A hálószoba felé tartok és kinyitom az ajtaját. Összegyűrt lepedő hever az ágy közepén, a padlón szétszórt ruhák fekszenek. Mélyen beszívom a levegőt, lehanyatlom a matracra, és lehunyom a szemem, elképzelem, hogy milyen érzés lehet itt feküdni miután Ezra megvert, megdugott és teljesen birtokba vett. Evelyn, a bűnös gondolatok gyengévé tesznek. A szemem kinyílik és felnyomom magam, majd folytatom a hálószoba felfedezését. Van egy kép Ezráról az öltözőszekrényében. Mosolytalan, cigaretta van a kezében, azok a koromfekete szemei üresek és elveszettek. Leveszem a képet és a táskámba dobom, majd kinyitom a fürdőszobája ajtaját. A sarokban egy üveg Coco Mademoiselle áll. Felveszem és spriccelek egy keveset a csuklómra. Megragadom a hajkeféjét, és végigszántok vele a hajamon, miközben a tükörben bámulom magam. Megfordulok és kinyitom a szekrény ajtaját. Legelöl lóg a túl szűk fehér ruhája. A szívem megremeg, ahogy mosolyra görbül az ajkam. Leveszem a ruhát a vállfáról. Elérem Ezránál, hogy úgy akarjon engem, ahogy nőt még nem akart soha.

Ezra bűnt akar, amit ártatlanságba csomagoltak. Olyan nőt akar, aki sikolt, olyan nőt akar, aki szereti a fájdalmat, olyanra van szüksége, aki éppoly romlott, mint ő maga. A vörös hajú nem több egy lotyónál, egy hüvely, amelyet megtölthet a teste bűnös magjával. Amire Ezrának szüksége van, az egy ördögnek álcázott angyal, aki egyszerre gonosz és tiszta. És én ez leszek neki ebben a túl szűk fehér ruhában.

 

Tizenkettedik fejezet

Ezra

Fordította: Jane

Olyan sokszor dugtam meg Jent ezen a héten, hogy a farkam már le kellett volna száradjon. Függetlenül attól, hogy hányszor verem el és dugom meg, nem elég, mert túl gyorsan megtörik. A könnyei értelmetlenek. Csak Evie-re tudok gondolni, arra, hogy megtöröm, és hogy minden lehetséges módon megdugom. De abszolút nem lenne szabad rá gondolnom. Zee annyira a seggemben van, hogy szinte érzem a leheletét, és mivel nem tudom kijátszani, ezért kurvára sarokba szorított, és ez felbasz. Evie a tökéletes felszabadulás.

  Felnyitom a laptopom és megnézem a múlt szombati CCTV videót. Addig keresgélek, míg meg nem találom Evie-t, ahogy a kereszt felé lépked. Elindítom a lejátszást és nézem, ahogy gyakorlott mozdulatokkal csapok le az övemmel. A bőr a hátába mar, ebből a szögből látom, hogy elnyílnak az ajkai, szemeit szorosan lezárja, mintha épp elélvezne. Gyönyörű, és a farkam azonnal kőkemény lesz.

Gondolkodás nélkül a farmeromba nyúlok és marokra fogom a merevedésem. Keményen verni kezdem, miközben nézem, ahogy egyre erősebben ütöm őt. Minden egyes suhintással jobban és jobban elnyílnak az ajkai, fejét hátra ejti, miközben testét átadja az övcsapásoknak. Azt képzelem el, ahogy elkapom a haját, miközben hátulról tövig bele döföm a farkam. Hallom, ahogy könyörög, hogy hagyjam abba, mialatt nyögdécsel az élvezettől, ahogy a határait feszegetem, a pontot, ahol a fájdalom és az eufória kibaszott tökéletesen fonódik egymásba.

 Ütemesen húzom le-fel a kezem a farkamon, miközben nézem a videót. Tökéletes, megtörhetetlen. Összeszorítom a fogaimat, amint a heréim megfeszülnek, az izmai összerándulnak. Képzeletben hallom, ahogy a nevem kiáltja, a puncija szorosan körül ölel, és egy mély morgással elélvezek.

Képtelen vagyok visszaemlékezni, hogy mikor élveztem utoljára ekkorát a saját kezemtől. Kapkodva veszem a levegőt, a farkam kilóg a gatyámból, amikor megszólal a telefonom. Előveszek egy zsebkendőt, letörlöm a kezem, majd fogadom a hívást.

– Igen?

– Ezra? – szól bele negédesen Ronan. Minden érzékszervem életre kell.

– Találtál valamit?

Ronannak több kémje, besúgója és sáros politikusa van, mint bárkinek a világon. Kell valami bizonyíték Zee ellen. Jonty megmozgatott minden követ, hogy megpróbálja megtalálni Lydiát miután Zee elvitte, de hasztalan volt minden. Olyan, mintha eltűnt volna a föld felszínéről.

– Mmm, punciban utazik, igaz? – kérdezi.

– Ja, szexrabszolgákban.

– Moorcroft beszállt mellé.

– Kibaszott anyaszomorító!

Ha Moorcroft részesült benne, akkor azt jelenti, hogy segített Zeenek becsempészni a lányokat az országba. Ami azt jelenti, hogy ha Moorcroft halott, akkor szépen elbasztuk Zee európai szállítmányait. Elvettünk valamit tőle, és most azt akarja, ami a miénk, olyan lányokat, akik képesek elviselni egy verést. Végül is, nem mindennap találsz olyan sáros politikust, aki elég korrupt ahhoz, hogy szemet hunyjon a szexrabszolgák becsempészése és eladása fölött, még akkor sem, ha busásan le tudod fizetni. De ha Zee Moorcrofttal üzletelt, akkor abban a pillanatban, hogy felfed engem, önmagát is leleplezi.

– Van bizonyítékod? – kérdezem.

Nevetni kezd.

– Persze. Banki utalások, szállítmányok adatai, a szokásos.

– Rendben, most már csak azt kell kiderítenem, hogy ki a belső embere.

Semmi nem dühít fel jobban, mint az árulás. Lehet, hogy bűnözők vagyunk, de legalább lojálisak. A besúgók a legaljasabbak és mindennek a legalja.

Hallom, ahogy Ronan oroszul káromkodik és valakinek az anyját szidja.

– Bízd rám, megtalálom neked.

Bontja a vonalat, én meg ott maradok, kezemben az elsötétült képernyővel. Sajnálom azt a nyomorultat, mert ha Ronan besúgót talál, nos, egyszer szemtanúja voltam valaminek, ahol a tűzijáték, szikszalag és egy segglyuk játszották a főszerepet. Ez egy kibaszott állat.

Hívni kezdem Seamust, mert bármit is teszek Zeevel, nem csak rám lesz hatással. Ha én benne vagyok, akkor Seamus is.

– Ezra, hogy vagy, fiam? – kérdezi a rekedtes ír akcentusával.

– Nem jól. Zee elvitte az egyik lányt – csippentem össze az orrnyergem. – De azt hiszem Ronan épp most segített, hogy elkapjam a tökét.

– Helyes – nevet. – Mutasd meg annak a kis szarosnak, hogy hol a helye.

– Valami hír a tégládról?

– Megtalálom – ígéri.

– Óvatosan, lehet, hogy Ronan le fog körözni. Tudod, hogy mit érez ezzel kapcsolatban.

– Szent Ég! Már csak arra az őrült fattyúra van szükségem. Ha még egy bombát robbant a házban, esküszöm én… –elkalandozik.

– Mutatta Zee bármi konkrét jelét annak, hogy felad téged? – kérdezi Seamus.

Sóhajtok, és a hajamba túrok.

– Szüksége van rám, és nem tudok neki segíteni, ha le vagyok csukva, nem igaz? Az a felvétel az életbiztosítása. Megpróbál más módszerekkel hatni rám.

– Nos, akkor a legjobb lesz, ha te is hatást gyakorolsz rá, fiam. Emlékeztesd, hogy ki vagy, hogy kik vagyunk. Dolgozni fogok az ügyön én is – morogja, majd bontja a hívást.

Hatást gyakorolni rá. Igaza van. Emlékeztetnem kell Zeet, hogy kivel is áll szemben.

*****

Egy órával később Jonty mogorva arccal lép be az ajtón.

– Elvitte Candyt!

– A rohadék! – mélyet lélegzek, igyekszem racionálisan gondolkodni a düh ködös mámorában. Felállok, töltök magamnak és Jontynak is egy italt. Egy húzásra megiszom a borostyán színű italt, élvezem, ahogy égeti a torkom. Túl messzire mentek a dolgok. Az egyetlen dolog, amit nyújtani tudok ezeknek a lányoknak, az a biztonság. Egy eltűnt lány még nem a világvége, de kettő? Még ha Zee nem is viszi el mindegyiküket, akkor is gyengének tüntet fel, így maguktól le fognak lépni, mivel nem voltam képes megvédeni őket.

– Állíts rá valakit – mondom. – Tudni akarom, hogy hol lakik, hova jár, arról is tudni akarok, ha éppen szarik. Tudd meg, hogy hova viszi a kibaszott lányaimat!

Tudom, hogy nem Jonty hibája, de most épp rajta csattan az ostor. Zee baszakodik velem, és azt hiszi, hogy nem tudok ellene tenni, de téved, ha azt hiszi, hogy nem fogok visszavágni.